Idén könnyebb volt bekerülni a felsőoktatásba, és ezen belül az informatikai képzésbe is: a jelentkezők száma nagyobb arányban csökkent, mint a felvetteké, és a legtöbb helyen a felvételi ponthatárok is lejjebb kerültek.

Idén sem volt izgalom nélküli a felvételi procedúra a felsőoktatásba. A december legvégén megjelent felvételi tájékoztatóban közreadott feltételek a diáktüntetések és az azokat követő tárgyalások során többször is módosultak. Így sokan az utolsó pillanatig nem tudhatták, hogy milyen követelményeknek is kell megfelelniük, hogy egyetemen vagy főiskolán folytathassák tanulmányaikat.

Talán az elmúlt évek bizonytalanságai is hozzájárultak ahhoz, hogy 2013-ban a tavalyinál 14 százalékkal (mintegy 15 ezerrel) kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. A felvettek számán ez azonban nem volt egyértelműen érezhető: számuk csak 8 ezerrel csökkent, így míg tavaly a jelentkezettek 72 százaléka, most 75 százaléka került be a rendes eljárásban valamilyen felsőoktatási intézménybe. Ami az előzetes hírekhez képest különösen megnyugtató lehetett, hogy államilag támogatott képzésre végül is 2600 diákkal többet vettek fel idén, mint 2012‑ben.

 

Hol vannak a jelentkezők?

Az átlagosnál jobban csökkent viszont az informatikai képzési területre jelentkezők száma. A felvi.hu adatai szerint míg tavaly több mint 18 ezren jelentkeztek alapszintű nappali, államilag támogatott informatikai képzésre – azaz gazdaságinformatikus, programtervező informatikus, illetve mérnökinformatikus szakokra –, addig idén ez a szám nem éri el a 12 ezret sem, ami közel 40 százalékos csökkenés. Ehhez képest a felvettek száma sokkal kisebb arányban esett vissza: a mostani 3400 fő csak 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ez a szám egy másik érdekes összefüggésre is rávilágít: míg összességében a bejutási arány 75 százalék volt, addig ez az informatikai képzéseken még úgy sem érte el a 30 százalékot, hogy 2012-höz képest még emelkedett is a felvettek aránya. A legtöbben (1953 fő) a mérnökinformatikus szakon kezdhetik meg a tanulást, így ez az ötödik legnagyobb létszámú szak lett, alig lemaradva a jogászok mögött.

 

Van, ahol nem csökkent a létszám

Ha az egyes intézményeket nézzük, csupán két esetben nem csökkent a jelentkezők száma. Az egyik a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi karán indított gazdaságinformatikus képzés, ahova a tavalyi 97 helyett idén 162-en próbáltak bejutni. A másik az Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának gazdaságinformatikus szakja, ahova pontosan annyian (103-an) jelentkeztek, mint tavaly. A hagyományosan legnépesebb szakokra (BME VIK, Óbudai Egyetem NIK mérnökinformatikus, ELTE IK programtervező informatikus) viszont rendre nagyjából egyharmadával kevesebben adták be a felvételi kérelmet.

 

Pontszámok: fent

A legtöbb informatikai szakon a bejutáshoz idén is elég volt a minimálisan kötelező 240, vagy az azt kevéssel meghaladó pont. Háromszáz feletti pontszám csupán hat intézményben kellett valamilyen informatikus szakhoz. Ezek közül is kiemelkedik a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán meghirdetett mérnökinformatikus képzés, ahova 370 pont alatt nem lehetett bekerülni – ez pedig már nem sokkal kevesebb, ami a pécsi vagy a szegedi orvosi karra szükséges 383 pont…

Ez nem véletlen, mondta el megkeresésünkre Vajta László, a BME VIK dékánja. Azt már a felvételik előtt eldöntötték, hogy nem engednek a korábbi pontszámból. „Talán lemondtunk 100–150 hallgatóról, de fontosabbnak éreztük a színvonal fenntartását. (Ebből a szempontból különösen lényeges, hogy a VIK-en az átlagpontszám 400 fölött volt.) Ha jó a diákok átlagos felvételi tudása, gyorsabban lehet haladni és több, mélyebb tudást lehet átadni. Ez pedig szükséges ahhoz, hogy elérjük kitűzött célunkat, és az általunk oktatott szakokon az ország legértékesebb, a munkaerőpiacon a legtöbbre tartott diplomáit adjuk ki” – tette hozzá.

 

Pontszámok: lent

Több helyen viszont jóval könnyebb lett bekerülni a gazdaságinformatikai képzésekre. Meglepően nagyot esett a bejutáshoz szükséges pontszám az amúgy nagyon népszerű Corvinuson. Az elmúlt két évben 410 fölötti pontszám kellett, hogy valaki a Közgázon tanuljon gazdaságinformatikát, míg idén ehhez már „csak” 350 pont kellett. Ezzel együtt a gazdaságinformatikusok között még mindig a Corvinus követelte a legtöbbet a felvételizőktől. A Debreceni Egyetemen 66 ponttal, 251 pontra csökkent a gazdaságinformatikusok ponthatára.

A legnagyobb visszaesést a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán folyó gazdaságinformatikusi képzés szenvedte el: a tavalyi 320 feletti pontszám idén a minimumra, 240-re esett vissza.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...