Menekülnek, vagy konkrét céllal távoznak a magyar informatikusok? Mindenkinek megvan a maga külön oka. A kalandvágy, a kiábrándultság, vagy a pénz a fő meghatározó tényezők. Egyenlőtlen esélyekkel szállnak harcba a határon túl, hiszen egyenként eltérő képzettségi szintet képviselnek. Vannak nagy nyertesek, de sokan nyomban fordulnak is haza, és megtanulják értékelni az otthon erejét.

Gyakran visszatérő gondolat a pályakezdő diplomásoknál a külföld, akár sikerre hivatott éltanulókról, akár a kudarcokban érlelt versenyzőkről van szó. A közbeszédben előszeretettel villantják konzervmondataikat: „Elrongyolok, és iszonyatosan jól fogom érezni magam külföldön”. Vagy „Minek maradjak itthon, ha külföldön sokkal jobb életem lehet?” Ezekben a dumákban eltérő indulatok rejtőzhetnek, de az biztos, hogy divatos dolog lett a külföldi munkavállalással dicsekedni. A külföldre költözés jól hangzó válasszá vált az ismert hazai fenyegetésekre a fiatalok körében.

A szorgalmas és tehetséges számítástechnikai szakemberek bízhatnak a külföldi munkavállalás lehetőségében, irántuk nagy a kereslet a menő európai országokban. A nyelvtanulás lehetősége, a siker, a pénz, a csillogás mind ott lebegnek a szemük előtt, amikor elgondolkodnak egy kínálkozó lehetőségen. Izgatottan és lelkesen néznek elébe a kalandnak, hogy idegen kultúrákat ismerhetnek meg, és új életet kezdhetnek.

 

-
 

 

Toplistás it

Továbbra is aranyat érnek a jól képzett, speciális programnyelvekhez is értő informatikusok. Különösen keresettek az SAP-, a C+-, C++-, a JAVA-, az Oracle- és a .Net-programozók, valamint a fejlesztők, szoftvermérnökök, elemzők, designerek és architectek. Ezenkívül állandóan szükség van hálózati szakemberekre, projektmenedzserekre és üzletfejlesztőkre is. Az elérhető európai bér mértéke szakmai tapasztalattól függ. Viszonyítási alapként egy kezdő Java-fejlesztő Magyarországon 250–300 ezer forintot is tolhat havonta a számlájára.

Közvetlenül az informatikusokat követik a mérnökök. A külföldi gyártócégek folyamatosan igénylik a villamos-, a gépész- és épületgépész mérnökök szakértelmét. Egy BME-kaliberű iskola műszaki diplomája és a magabiztos idegennyelv-tudás elengedhetetlen a határon túl merészkedő ifjú mérnök sikeres elhelyezkedéséhez.

Az álláshirdetési portálok tömve vannak az it-s cégek ajánlataival, szerte a bolygó emberlakta területein. Mint egy megtestesült álom: a jól képzett informatikus találomra rábökhet a térkép bármely pontjára, valószínűleg a világ összes „top-országában” tárt karokkal fogadják. Amikor az ict-menedzser palántáknak már a suliból kifelé áll az arcuk – és kőkemény munkával haladnak a professzionális szakemberré válás hosszú útján –, egy olyan világ tárul eléjük, amelyet kedvükre alakíthatnak. Az információtechnológia már minden iparág meghatározó eszköze, így csak a karrierépítő fantáziájára és képességeire van bízva, hogy milyen területen kamatoztatná tudását.

 

Búcsúbuli

Megfigyelőként vettem részt egy nyári kerti partin, amelynek célja a búcsúzkodás volt. A mintegy harminc résztvevő több mint 80 százaléka szeptembertől más országban folytatta pályafutását. Kikérdeztem a fiatalokat utazásuk okáról, és többségében lelkes, motivált srácokkal ismerkedtem meg. Többen közülük kisebb csoportokat alkottak, akik együtt vágtak neki a külföldi túrának. Az egyes brigádok közös lakást béreltek, és a munkahelyeiket is egymáshoz közel találták meg. Kéz a kézben támogatták egymást a döntés meghozatalában, együtt dolgozták ki az utazás részleteit, és minden bizonnyal az otthontól távol máig is számíthatnak egymásra.

Csábítás

Rossz érzés belegondolni, de az ifjú magyar it-titánok számára külföldön van igazán értelme elhelyezkedni. Egy Bécsben dolgozó magyar informatikai mérnök az Origónak elmondta, hogy tapasztalatai szerint a magyar cégek jellemzően adóoptimalizálóan viselkednek: bejelentett állásról nem akartak tárgyalni vele. Számlázással, időszakos projektre szóló megbízási szerződésekkel próbálták a saját érdekeiknek megfelelően kezelni a foglalkoztatását.

Ezzel szemben amikor Ausztriába került, azonnal feltűnt neki a precizitás. Már az első munkanapján biztosították neki a fontos munkaeszközöket és információkat, ami mellbevágó újdonságként hatott a magyar fiatalra. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán végzett villamosmérnök jelenleg egy osztrák online sportfogadási portálnál dolgozik a rutinjának megfelelő magyarországi fizetés háromszorosáért – 13. és 14. havi juttatással megfejelve.

 

Nyelvi csapda

Bár mondhatjuk, hogy az informatika nyelve az angol, a külföldi munkavállalás nem azt jelenti, hogy elegendő a szakma nyelvén kiválóan tudni. A jobbak kedvükre válogathatnak az álláslehetőségek közül, ha az angol nyelv művelésében legalább annyira jók, mint a számítástechnikáéban.

Hiába ért egy informatikus a programok nyelvén, ha az emberekkel nehezen kommunikál. Idegennyelvű környezetben könnyen kirekesztetté lehet válni egy csoporton belül, ha nem sikerül a beilleszkedés. Ez totális szenvedéssé varázsolhatja a külföldön töltött mindennapokat, az embert mély magányba taszítva. Na persze, a derék magyar informatikus palánták esetében nem fordulhat elő ilyen eshetőség, hiszen remélhetőleg mindannyian komoly energiákat ölnek a nyelvtanulásba. Igaz? Igaz?! (Lásd interjúnkat a 30. oldalon!)

Egy mai elvárásoknak megfelelően képzett, gyakorlattal rendelkező magyar diplomásnak alighanem volt már része külföldi kalandban. A felsőoktatásban vitézkedők körében szintén divat országot váltani egy-egy szemeszter erejéig. Remek szakmai gyakorlatokat lehet végezni, ráadásul ott vannak az ösztöndíjak és egyéb iskolai támogatások, amelyek a határ felé lendíthetik a szekeret. A tanulók nagyon helyesen úgy gondolják, hogy idegen nyelvi környezetben rá vannak kényszerítve az adott ország nyelvének használatára, ezáltal sokkal hamarabb elsajátíthatják azt. Viszont ezek a fiatalok nem pusztán a hecc kedvéért akarnak megtanulni angolul. Már iskolás korukban végig ott motoszkál a búrájukban, hogy hasznát is veszik később – talán majd amikor végleg dobbantanak.

 

Ide a nagy zsetont!

Igen, a fizetések magasabbak a nyugat-európai régióban, mint Magyarországon, a bérjárulékok alacsonyabbak. Hónapról hónapra több pénz marad a munkavállaló zsebében – már ha nem szórja. Igaz, az életszínvonal fenntartása nyugaton jóval költségesebb, de a jó teljesítményt nyújtó dolgozók gyorsan haladhatnak előre a ranglétrán. Kell is a pénz nagyon, hiszen a tartós letelepedéshez jelentős tőkére van szükség. Számolni kell olyan eseti kiadásokkal, mint a munkavállalási engedély, a fix költségek közül az igazán húzósak – a lakbér, az étkezés és az utazás – jókora szeletek a tortában.

Ha az ember megelégszik egy jó magyar céggel, akkor le lehet faragni ezeket a költségeket. A Prezi budapesti junior fejlesztőinek fizetése elérheti a 600 ezer forintot, vajon mennyit zsebelhet be egy szenior kolléga? Nem szabad lebecsülni a sikeres, külföldön terjeszkedő magyar startupokat, mert ugródeszkául szolgálhatnak a nemzetközi karrier felépítéséhez.

 

-
 

 

Tényleg menni akarnak

Nem tudják a magyar fiatalok, milyen is lehet külföldön dolgozni. Nem próbálták még, ehhez képest legalább egyharmaduk szeretné kipróbálni – állítja az Ipsos tavaly év végi jelentése. Legtöbben a vendéglátásban helyezkednének el, két évre is elköteleznék magukat. Szívesen maradnának Európában, kihasználnák angol- és németnyelv-tudásukat.

Sok pénzre, magas életszínvonalra vágynak. Közel felük szellemi, értelmiségi pozíciókat töltene be. A legtöbben haverokkal, barátokkal mennének ki, de vannak, akik egyedül vetnék magukat a játékba. Anglia, Németország, Ausztria a legnépszerűbb országok a magyar agyakban, a negyedik legmenőbb hely az Egyesült Államok.

 

Irány a board!

Nem kell megelégedni külföldön sem a végrehajtó szereppel. Akik it-menedzserek akarnak lenni, azoknak külföldön nagyobb sanszuk lehet bekerülni egy informatikai vállalat menedzsmentjébe, mint Magyarországon. A „board” távolságtartónak tűnhet egy beosztott számára, de a külföldi cégek profizmusa serkentő hatással lehet a feltörekvő menedzserekre.

Tapasztalatok szerint a külföldi munkavállalóktól sokkal jobb teljesítményt várnak el. A bizonyítási szakasz is hosszabb lehet, mint idehaza. Pozitívan tekintenek a vezetők az idegen terepen bizonyító szakemberekre, akik külső segítség nélkül is versenyképesek a helyiekkel.

 

Brnói példa

Multicégeknél a vándort idegen országban is hozzá hasonló külföldiek veszik körül. A más-más anyanyelvű munkatársak együttműködése által a munka hangulata inspirálóvá válik. Beszámolók szerint ezért elég elmerészkedni Csehországig, ahol klasszis különbség tapasztalható az informatikai cégek javára a működésben. Ott az ember egyedül felel a tetteiért; kénytelen problémamegoldási készségére és jó kiállására támaszkodni. A munka sokkal gyakorlatiasabb, ezáltal értéket teremteni is sokkal könnyebb.

A brnói IBM-nél például a fizetés nem sokkal több, mint Magyarországon, de az atmoszféra és a fejlődési lehetőség kamatostul kárpótolhatja az ott dolgozókat. A cég egyik korábbi magyar munkatársa az itbridge-nek mesélte, hogy északi szomszédunknál eltöltött egy éve alatt olyan mértékű tudást és tapasztalatot szerzett, amelyről Magyarországon még nem is álmodott. Segítőkész társaival együtt magas színvonalú csapatmunkát végezhetett. Megtanult megfelelni a szigorú elvárásoknak, amelyek a külföldi munkavállalókkal szemben még magasabbak. Megújult szemlélettel és hasznos tapasztalatokkal tért haza, és érzése szerint már tökéletesen uralja azt területet, amelyen korábban bizonytalankodott.

 

„Utazási irodák”

Tolonganak a külföldi munkaközvetítők a világhálón. Kiforrott a helyük a hr-menedzsment hierarchiában. Ők vannak kapcsolatban az Unió „húspiacát” alkotó cégekkel.

Általában regisztrációs díjat kérnek az adatbázisba kerülésért, de ez önmagában nem garancia a sikeres elhelyezkedésre. Részletes felmérés során és a szakképesítések alapján állapítják meg, hogy az adott jelentkezőt milyen területen tudják „értékesíteni”. Nem meglepő módon jutalékot kérnek a munkavállaló béréből, de nem kérnek megroggyantó összeget, marad elég a vándorok nehezen megszerzett pénzéből.

 

Pontatlan statisztikák

Az Eurostat (az EU statisztikai szervezete) és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a legfejlettebb gazdaságú államok szervezete) egyaránt rendelkezik adatokkal arról, hogy tagországaikba hány állampolgár vándorolt be a különböző más államokból. Lekérdezhető, hogy melyik évben hány magyar érkezett Németországba, Ausztriába, az USA-ba vagy Spanyolországba.

Sajnos, az adatok mindkét szervezetnél hiányosak, egyes adatok csak az egyik vagy a másik helyen vannak meg. Viszont a két táblázatot összefésülve, és a hiányos adatokat becsléssel átlagolva megdöbbentő eredmény születik. Eszerint 1998 elejétől 2011 végéig mintegy 520 ezer magyar állampolgár, köztük számos fiatal próbálhatott szerencsét külföldön.

A hazai statisztikai hiányosság egyik oka, hogy a külföldre távozó munkakeresők nem tájékoztatják a hatóságokat terveikről. Éppen csak családtagjaiknak és közeli ismerőseiknek szólnak, majd összepakolnak és elhagyják az országot. A hosszan külföldön élő magyarok „láthatatlanná” válhatnak úgy, hogy megkapják a célország állampolgárságát. Például az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban a szinglik is állampolgársághoz juthatnak öt év után – így nem kell kényszerből csajozni vagy pasizni.

 

Ami nem öl meg, attól erősebb leszel

Nem ritka, hogy a fiatalok első nekifutásra nem alkotnak nagyot külföldön, néhány szenvedős hónap után a hazatérés mellett döntenek. Nem kell elkeseredniük, hiszen legrosszabb esetben is jobb nyelvtudással térhetnek haza. Nem beszélve arról a nagyon fontos tapasztalatról, amelynek köszönhetően képesek lehetnek átértékelni saját helyzetüket, és sokkal kellemesebb élményként foghatják fel az itthoni élet szépségeit. Azt is figyelembe vehetik, hogy könnyebben reagálhatnak majd egy-egy újabb, külföldre irányuló lehetőségre: már voltak kint, pontosan tudják, mit jelent.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...